Búzásbesenyő, Csekelaka, Istvánháza, Kutyfalva, Ludastelep, Magyardellő, Magyarózd, Marosbogát, Maroscsapó, Marosludas, Mezőbodon, Oláhdellő, Szentpál.
Ha valaki mostanában az Alsó-Maros menti református gyülekezeti életről érdeklődik, gyakran találkozik ezekkel a nevekkel. Ifjúsági és házas találkozókról, presbiteri vagy nőszövetségi alkalmakról szóló beszámolókban gyakran szerepeltetjük e neveket és a hozzájuk kapcsolódó adatokat, s tesszük ezt nem hivalkodásból, hanem Isten iránti hálával, hogy egy újabb rendezvény fémjelzi összetartozásunkat, hogy kegyelme által az élet jelei mutatkoznak meg rajtunk.
Így történt ez a legutóbbi regionális jellegű rendezvényen, a női világimanapon is, ahol a fent felsorolt gyülekezetek nőszövetségei képviseltették magukat. A többihez képest, ennek a rendezvénynek nincs vándor jellege, sőt úgy néz ki, hogy kezd gyökeret verni Marosludason, aminek a helybeli asszonyok nagyon örvendenek, s készséggel hoznak áldozatot is azért, hogy az istentisztelettől a szeretetvendégségig minden jól sikerüljön - az ötödik alkalmon is.
A sokszínű ország rövid bemutatásával a jelenlévők általános képet kaptak Chile társadalmi, gazdasági és vallási életéről. Így már könnyebb volt ráhangolódni és imádságba foglalni a dél-amerikai nőket is foglalkoztató kérdéseket. A kenyér megsokasításának csodáját gyülekezetünk ifisei szemléltették azzal a jelenettel, amely talán rájuk gyakorolta a legnagyobb hatást, különösen akkor, amikor egyik-másik asszony könnyek között fogadta kezükből a megtört kenyeret. Mindenki egyetértett abban, hogy a nőszövetségi és ifjúsági szolgálat ilyenképp való ötvözése áldásos pillanatokat teremt.
Takács Malvin mikefalvi lelkésznő igehirdetése mély gondolatokat tolmácsolt. "Másokra figyelő és másokat felkaroló keresztyén lelkiség kialakítására kötelez bennünket az adjatok nekik ti enniük (Mk 6,37) krisztusi parancs" - mondotta, hogy elkerülhessük közösségeink lelki és szellemi sorvadását, az eluralkodni kívánkozó válságot.
Köszönetünket fejezzük ki a marosoludasi asszonyoknak, akik adományaikkal és kétkezi munkájukkal hozzájárultak az alkalom megszervezéséhez, ifjainknak, hogy szívesen és tevékenyen vállalták az együttműködést, s nem utolsó sorban mindazoknak, akik elfogadták meghívásunkat s velünk együtt örvendeztek.
Istené legyen a dicsőség!
Czirmay Csaba Levente
Fotó- és videóriport korábbi bejegyzésekben látható
